Eredetileg ezzel kellett volna kezdenem a múzeumos sorozatot, ugyanis időrendben ez volt az első, amit meglátogattam. Egy májusi délutánon, még a HSK nyelvvizsga előtt valamikor, nem nagyon volt kedvem otthon lenni, ezért elmentem a Lu Xun Parkba, ami itt van a közelben. Vittem magammal néhány könyvet is, pl. a Legyek Urát kínaiul, meg persze a nyelvvizsgára felkészítő könyveket is.
Igaz, hogy a Lu Xun Park legnagyobb része most épp átépítés alatt van, de a múzeum előtti területre ez nem vonatkozik. Itt található egyébként a Petőfi-szobor is. Talán a következő hónapban már eltűnik mögüle az ideiglenes kék kerítés. Leültem az egyik padra, és olvasgattam, meg az embereket figyeltem, akik tajcsiztak, diabolóztak és egyéb szabadtéri sporttevékenységeket végeztek. Egyszer csak odajött hozzám két kínai srác, és megkértek, hogy készítenék-e róluk egy képet. Persze, miért ne? Utána elkezdtünk beszélgetni, kiderült, hogy ők nemrég végzett egyetemisták, és mivel ők angolul akartak tanulni, én meg kínaiul, ez pont jól is jött most. Egyébként pont ezen a héten hétfőn találkoztunk megint, és elmentünk körülnézni este a Bundon.
De hogy kapcsolódik ez a múzeumhoz? Úgy, hogy megkérdezték, nem lenne-e kedvem megnézni a Lu Xun Múzeumot, ha már úgyis itt vagyunk, és persze volt kedvem.:) Ráadásul még magyar vonatkozást is találtam a kiállításon.
Ki volt Lu Xun (鲁迅), vagy magyaros átírásban Lu Hszün? A modern kínai irodalom egyik fontos alakja (sőt megalapítójának tartják), a baloldali írómozgalomhoz tartozott. 1881-ben született, és eredeti neve Zhou Zhangshou volt. Bár nyugaton is Lu Xunként vált ismertté, emellett több más nevet is használt. Főként novelláiról híres, de műfordításai is vannak. Itt mindenképpen meg kell említenem, hogy ő fordította le kínaira Petőfi Sándor Szabadság, szerelem c. versét is, melyet azóta tanítanak is a kínai iskolákban. Nem véletlen, hogy Petőfi szobra éppen a Lu Xun Múzeum előtt kapott helyet. Eredetileg orvosnak készült, 1902-től Japánban tanulta a nyugati orvoslást, majd az orosz-japán háború alatt ezt abbahagyta, és figyelme az irodalom felé fordult. Tanulmányozni kezdte a nyugati irodalmat, Németországban is tanult. Több egyetemen is tanított irodalmat, pl. Pekingben, Xiamenben és Guangzhouban is. 1930-ban egyik alapítója lett a Baloldali Íróligának. 1936-ban hunyt el Shanghaiban, sírja is itt található a róla elnevezett parkban.
A múzeumban Lu Xun életének fontos mozzanatait, dokumentumait, könyveit tekinthetjük meg. Ezeket a képeken fogom bemutatni, képaláírásokkal. Az egyik teremben a falon rengeteg könyv van, kínai és idegen nyelvű kiadások. Itt felfedeztem két magyar nyelvű kiadást is, méghozzá a Szülőföldem és a Régi mesék mai szemmel c. könyveket. :) A 呐喊 (Na han - Kiáltás) c. könyve pedig nekem is megvan kínaiul, még nem olvastam el, de el fogom. :) Ebben is olvasható az A-Q hiteles története c. novella, mely a leghíresebb elbeszélése.
Magyarul is megjelent művei Lu Hszün vagy Lu Hszin névvel (lehet, hogy van még több):
A-Q hiteles története (阿Q正传)
Vadfüvek - Versek prózában (野草)
A vihar visszhangja
Régi mesék mai szemmel (故事新编)
Hajnali virágok alkonyi csokorban (朝花夕拾)
Irodalom, forradalom, társadalom
Szülőföldem
Nos, így alakult az a májusi nap: szereztem két kínai barátot, és még művelődtem is egy kicsit.:)
Cím: Shanghai, Hongkou, 200 Tian'ai Rd. (上海市虹口区甜爱路200号)
Nyitvatartás: minden nap 9:00 és 17:00 között. A múzeum látogatása ingyenes.
